UPDATE: A bűncselekményeket hallomásból írom, igazságtartamukért felelősséget nem vállalok, a történteket legjobb tudomásom szerint írom interjúk alapján!
A punkok állandó jelenségek voltak az Örsön, főleg az IKEA parkosított részén. Ők senkit nem zavartak, durva arcok, acélbetétes bakancs, részegen fetrengés. Az idilli képet ugyan rontották a lakóteleppel övezett áruháznál, de különösebb probléma nem volt velük.
2009- ben viszont kialakult egy másik "brigád" akik a hév kijáratánál elhelyezett Gomba (BKV- aka BKK épülete) lábánál vertek tanyát. Kéregetés, részegség. Videkiek és pestiek egyaránt, ők nem nevezhetők a hivatalos szakirodalomban vett punkoknak, külsőre viszont nincs eltérés.Hozzájuk csapódtak idősebb hajléktalanok is.
Prezentálnám a csapat tagjait mire belevágnék, íme:
Előljáróban megjegyezném, hogy ők a kisebbik rossz, akikről később írni fogok jóval kulturáltabban néznek ki viszont ez tetteikben visszaüt.
.jpg)
Úgy gondolom szükségtelen a képekhez leírást gyártanom, ilyenkor bukik meg a Ne ítélj külsőre mondás. Igenis ítéljen mindenki külsőre bizonyos helyzetekben. Az ilyen legalja undorító embereknek börtönben a helyük.
Az előző posztomban írtam, hogy tizenöt évesen ismertem meg őket. Sose mondtam és most se mondom, hogy a velem történtekért a társaság a felelős. Ez nem így van. Mindenkinek van öntudata, bárki bármikor változtathat mert meg van a lehetőség, de könnyebb így élni legtöbbjük szerint. Egy barátnőm által kerültem közéjük. Annyiféle társaságban megfordultam már, hogy kíváncsi voltam az ő életük milyen lehet. Kalandvágy és kíváncsiság. Nem volt jó az ítélőképességem. Rendületlenül hittem abban, hogy ők igenis jó emberek legbelül és csak a társadalomnak mutatják ezt a látszatot. Viccesnek tartottam a beszólásaikat. Csak annyit láttam, hogy bandatársaikkal segítőkészek. Megtetszett ez a közeg, ahol nem az önzést láttam, hanem a nélkülözésből fakadó összetartást. Borzalmas emberismerő voltam. Mint minden tini én is azt hittem nekem van igazam, nem hallgattam senkire. A régi barátaim, a családom és az osztálytársaim is próbálták rá felhívni a figyelmemet, hogy ez rossz. Nem érdekelt. Általában amit akarok elérem, nem hagyom magam befolyásolni, így igenis mindennap kijártam hozzájuk, néha étellel, cigarettával.
Voltak hozzám hasonlók, akiknek sem életfelfogásban sem öltözködésben nem volt közük hozzájuk és kilógtak a sorból. Átlagos napjaikban az alkohol után szereplő elsőszámú feladat az ételszerzés volt. Általában a SUGÁR bevásárlóközpont melletti Gyros és lángos büféből kérték el az előző napi árulhatatlan ételt. Ebben még nincs semmi rossz, viszont minden egyes nap bementek az IKEA áruház étterem részére "maradékozni". Nem, nem éhségből tették, pusztán poénból. Éppen étkező emberek elől vették el az ételt, tányérral együtt vagy belemarkolva. A szenvedő alanyok ("") nem szóltak semmit, igazából bármit megtehettek következmény nélkül, maximum kivezette őket a biztonsági őr. Nem egyszer történt olyan hogy loptak az IKEÁBÓL; hol tálca sörrel rohangáltak ki, de olykor csak plüssállatokat vettek magukhoz viccből. Érthetetlen módon nem fogtam fel, hogy ez így nem életforma. A napjaik semmittevéssel teltek alkohol, pénz és étel, ha ezek megvannak minden rendben az, hogy milyen formában sikerül ezeket megszerezni nem számított. A kéregetésből volt bőven bevételük, fejenként nagyjából napi 4-5 ezer forint. Elég jó órabér ha úgy számoljuk, hogy mindössze 5-6 órát kéregettek. Az emberek általában félelemből adtak nekik pénzt, nem hagyták magukat lerázni.
Különböző kéregetési trükkjeik egyébként elég leleményesek és szórakoztatóak, amíg nem öntenek fel a garatra és nem válik agresszívabbá a dolog.
Szemtanúja voltam nem egyszer, hogy egyikük tanítja az újabb tagokat kéregetni, idézném " az egyik lábat mindig húzni kell magatok után, görnyedjetek be, ez fontos, így megsajnálnak. A markotokat tartsátok ki és remegtessétek majd elcsukló hangon mormoljátok: apróóóót" Egyébként vicces, ha arra gondolunk hogy ez egy 20-25 éves punk fiú produkciója.
Előző bejegyzés
